Winmake

Milyen árat kell fizetnünk azért, ha szeretnénk a magunk uraiként ott, és akkor dolgozni, ahol és amikor csak akarunk? Valóban megéri digitális nomád életmódra váltani? És mit szólnak ehhez a munkaadók? Külföldön és Magyarországon élő, kezdő és tapasztalt digitális nomádok meséltek küzdésről és felemelő tapasztalatokról.

„Szabad ember vagyok. A saját szabályaim szerint élek, onnan és akkor dolgozom, amikor szeretnék. Az elmúlt két évben Dél-Amerikában utazgattam, idén pedig Délkelet-Ázsia a cél” – kezdi történetét a coach-ként és online marketingesként dolgozó Juhász Dóri.

2017-ig maga is a klasszikus munkahelyi alkalmazottak kiszámítható életét élte, majd egy hosszabb külföldi utazás során találkozott a legtöbbször digitális nomádként emlegetett munkakultúrával. Egész pontosan olyanokkal, akik ilyen rendhagyó módon, időhöz és térhez legkevésbé kötve, minimális infrastruktúrával, számítógéppel, interneteléréssel és telefonnal felszerelkezve végzik naponta a munkájukkal kapcsolatos feladatokat.

"Minden nap úgy fekszem le, hogy nem cserélnék senkivel"

Dórinak olyannyira megtetszett ez az életforma, hogy jelenleg is képzéseket tart, többek közt a Nomad Cruise nevű konferencia egyik szervezőjeként segít másoknak, hogyan tudnak ők is online dolgozni, digitális nomáddá válni.

„Szerencsésnek tartom magam, hogy belecsöppentem ebbe az egészbe. Minden nap úgy fekszem le, hogy nem cserélnék senkivel. Azt nem állítom, hogy örökké így fogok élni, de az egy percig sem fordult meg a fejemben, hogy rosszul döntöttem. Semmi pénzért nem mennék vissza alkalmazottnak, már nem tudom elképzelni” – teszi hozzá Dóri, aki mint mondja, úgy érzi, több élménnyel és tapasztalattal gazdagodott az utóbbi két évben, mint az elmúlt tíz-tizenötben.

Arról nem is beszélve, hogy az állandó utazással összekötött digitális nomád létmód önmagában több ennél. Dóri szerint ez olyan önismereti út, amin az ember folyamatosan fejlődik. Miközben lehetősége van elmélyülni önmagában, saját maga legjobb barátjává válik, és megtanulja: bármi történjék is, önmagára mindig számíthat.

„Ha nem is feltétlenül magát a digitális nomád életstílust, de a néhány hónapos egyedül utazást mindenképp receptre írnám fel mindenkinek. Nekem legalábbis gyökeresen változtatta meg a világról és az emberekről kialakított képemet” – magyarázza Dóri, aki persze mindezek ellenére sem állítja, hogy az ő élete is kizárólag mese lenne habbal.

Digitális nomádok, HR-es szemmel
Toldi Ádám, HR szakértő szerint digitális nomád elsősorban vállalkozóként lehet az ember, ám a lehetőség elméletileg nincs kizárva céges alkalmazottként, munkavállalóként sem. A teljes munkaerőpiaci horizontot nézve az arányuk az egy ezreléket sem éri el, még az IT-szektorban sem, ahol az ilyen típusú munkavégzés talán a legkézenfekvőbb lenne. A szakember hozzáteszi, a digitális nomádság a programozók mellett másodsorban a különböző tartalomelőállítással foglalkozók számára lehet élhető és kényelmes. Tipikusan ilyenek lehetnek az online marketinggel, social médiával és újságírással foglalkozók.

„Én máig komoly privilégiumnak tartom, ha valakinek lehetősége adódik rá, hogy így alakítsa át az életét. Mivel a nagyfokú kötetlenség miatt a digitális nomádok maguk osztják be az energiájukat és az idejüket, jobban képesek optimalizálni a munkavégzésüket. Ez a végén könnyen több szabadidőt eredményezhet. Másrészt a digitális nomádság magasabb életszínvonalat is hozhat, főleg miután az illető egy olyan országból dolgozik be, – megtartva a korábbi fizetését –, ahol számára nevetségesen alacsonyak a megélhetés költségei. Ami nehézség, hogy a céges kultúrák egyelőre mérsékelten nyitottak a digitális nomádok foglalkoztatására. A munkavállalót a legtöbbször mindenki magához akarja láncolni” – magyarázza Toldi Ádám.

Az egyik nagy kihívásnak azt tartja, hogy a családját, a barátait nem tudja magával vinni, így az élményeit sem igazán tudja velük megosztani. Ahogy az állandó úton levés a stabil párkapcsolat kialakításának sem kedvez különösebben.

„Ehhez kötődik az is, hogy rengetegszer kell búcsút mondanod az embereknek, akiket megismertél, megszerettél menet közben. Persze a másik oldalon, amikor tudod, hogy egy-két hónap vagy hét múlva úgyis el kell válnotok, sokkal intenzívebben éled meg ezeket a kapcsolatokat, és máshogy is becsülöd meg, kihasználod minden percet” – zárja Dóri a gondolatmenetet.

Anyuka a kertben, online vállalkozó a levegőben

Fülöp Hajnalka a digitális nomád életformát Magyarországon éli vállalkozóként, a maga huszonöt éves tapasztalatával a műfaj igazi veteránjaként. Ő – a magyar internet hőskorának kezdetével egybeeső – húszas évei közepén döntött úgy, hogy három kicsi gyermeke mellett a karrierben, a munkában is szeretne kiteljesedni. Ehhez a terjedőben lévő új technológia és a digitális tér pedig pont kapóra jött.

Hajnalka pályázatokat és újságcikkeket kezdett írni, majd lassan ő is beletanult az online marketingbe. Az utóbbi időben már ő is saját tapasztalatait adja át, jelenleg az internet tudatos használatának oktatásával, a digitális térben felnövő fiatalok médiaismeretének bővítésével, illetve a szülők és a pedagógusok érzékenyítésével foglalkozik.

„Tíz-tizenöt évvel ezelőtt az egyik nagy példányszámú, országos napilap külsős munkatársaként ez például úgy nézett ki, hogy Európa-szerte rendszeresen részt vettem sajtótájékoztatókon, konferenciákon. Ha mondjuk este elrepültem Londonba egy konferenciára, másnap már jöttem is vissza, és a repülőn megírtam a cikket. Miután leszállt a gép, még a reptéren e-mailben átküldtem a szöveget. Miközben másnap már meg is jelent a cikkem, én ugyanúgy a kertben játszottam a gyerekekkel. Mondanom sem kell, kisgyerekes anyaként minden egyes perc óriási értéknek számított, amit a digitális nomád munka mellett a gyerekekkel tölthettem” – meséli Hajnalka, akit máig erősen inspirálja a munkája.