Winmake

A jövő a mesterséges intelligenciáé. Ebből verseny lesz, abban pedig az embernek nincs más választása, mint hogy digitálisan felturbózza a saját agyát, különben alulmarad. Így foglalható össze Elon Musk jövőképe. Az amerikai vállalkozó egyik cége, a Neuralink ezért azt tervezi, hogy a lézeres szemműtétekhez hasonló egyszerűséggel, gyorsasággal és fájdalommentességgel operál számítógép-csatlakozást az emberek agyába.

Ezt több okból sem érdemes egy kézlegyintéssel a sci-fi birodalmába utalni. Részben azért nem, mert Musk merész ötleteinek egy része már megvalósult: az ő vállalkozásai gyártják a Tesla villanyautókat és az immár rendszeresen ingázó Falcon űrrakétákat. Igaz, az emberszállító csőposta, a Hyperloop alagút még csak kísérlet. Jó tudni azt is, hogy 2016 óta Musk 100 millió dollárt fektetett a Neuralinkbe, amely immár száz munkatársat foglalkoztat.

Az agy számítógépesítése azért sem puszta fantasztikum, mert egyszerűbb formában évtizedek óta működik. Példa erre a cochleáris implantátum, azaz a koponyába és a belső fülbe épített hallókészülék. A szerkezet külső felén mikrofon van, a lelke egy kis processzor, a belső végén pedig elektródák közvetítik az átalakított jeleket a hallóidegeknek, mégpedig a belső fül csigájában (annak görög neve a cochlea). Igaz, ez nem közvetlenül az agyban teremt kapcsolatot a gép és az ideg között, de ez nem elvi különbség. Arra viszont példa, hogy a kapcsolat működéséhez az agy rugalmasságára, alkalmazkodóképességére is szükség van: amit az ingerelt idegek érzékelnek, az távol áll a megszokott beszédtől, de az agy elég hamar megtanulja értelmezni.

A további példák közé tartozik, hogy epilepsziás és Parkinson-kóros betegek állapotát javítani lehet, ha az agyukba épített érintkezők segítségével a megfelelő helyen és módon ingerlik az idegsejteket. Néhány beteg pedig már képes a gondolataival mozgatni mesterséges, illetve saját megbénult végtagját. Az amerikai BrainGate (Agykapu) kutatócsoport tetraplég (négy végtagjukra megbénult) embereket segített hozzá, hogy az agyukba épített érintkezők és a megfelelő szoftver használatával kurzort mozgassanak.

Ma még aligha akadna önként jelentkező, aki hagyná, hogy holmi számítógép-kapcsolat miatt lyukat fúrjanak a koponyájába és tűket szúrjanak az agyába. Az említett betegeknek azonban időnként nincs más választásuk, ezért nem véletlen, hogy a kísérletek nem elhanyagolható része olyan epilepsziásokkal zajlik, akiknek a kezelés miatt úgyis elektródákat helyeznek el a fejében. Az is érthető ugyanakkor, hogy a kísérletekhez, köztük a számítógépes játékok gondolattal vezérléséhez ma leginkább kívül viselhető érzékelőket használnak. Lényegében sapkára emlékeztető EEG-készülékről van szó. Az agyhullámok kiolvasása azonban így nem eléggé pontos.

Ezért is tűnik talán indokoltnak a Musk-féle Neuralink merész terve: robotvarrógép helyezné el az agyban azokat a „szálakat” (apró szalagokat), amelyek hajszálnál is vékonyabb érintkezők százait tartalmazzák. Az elektródák kétirányú feladatra alkalmasak: egyrészt figyelnék az idegsejtek működését, másrészt ingerelnék az idegsejteket. Ez utóbbi tenné lehetővé, hogy a számítógép valamilyen hatást váltson ki az agyban, netán tudást adjon át. A kapcsolattartás már egyszerűbbnek tűnik: az agyban elhelyezett érzékelő bluetoothszal kapcsolódna egy hallókészülék-szerű szerkezethez a fül mögött, onnan pedig egy okostelefonos alkalmazás lenne a következő állomás.

A nehézségek azonban akkor sem szűnnek meg, ha sikerült elhelyezni az érintkezőket. A beavatkozás hatására az agy sérülhet, hegesedhet, ami nemcsak kellemetlen, hanem az adatátvitelt is rontja. Nem elhanyagolható a fertőzésveszély sem. Attól pedig érdemes óvakodni, hogy elemet vagy akkumulátort tegyenek az agyba, ezért a legtöbben érintkezés nélküli, indukciós töltést alkalmaznának (mint az elektromos fogkeféknél vagy újabban az okostelefonoknál). Az is baj, ha a puha agyszövetben elcsúszkálnak az elektródák.

Vannak, akik nem is ilyen beültetéssel próbálkoznak. Sakhrat Khizroev és kollégái a Floridai Egyetemen a kapcsolódáshoz nagyon apró magnetoelektromos részecskéket juttattak patkányok agyába. Az amerikai Brown Egyetemen Arto Nurmikko és társai pedig „neuroszemcsékkel” kísérleteznek: az agy felületét beszórnák cukorkristálynyi eszközökkel, amelyekben erősítőnek és adóvevőnek is el kell férnie. Akár így, akár úgy, egyelőre az sem biztos, hogy a sok érzékelővel pontosan a megcélzott idegsejtekhez lehet csatlakozni. Ez nem csupán pontos elhelyezés kérdése, hanem azzal is összefügg, hogy a tudomány még ma is keveset tud az agy működésének ilyen apró részleteiről.

Ami a Neuralinket illeti, miután – más kutatókat követve – sikerült beültetett érzékelőkkel elérnie, hogy majmok a „gondolataikkal” mozgassanak kurzorokat, bátran a jövő év végére tervezik az első klinikai próbákat: nyaktól lefelé megbénult emberek gondolatait szeretnék úgy kiolvasni, hogy a betegek kezelhessék az okostelefonjukat. Ez még tényleg csak terv, egyelőre nincs nyoma, hogy az amerikai egészségügyi felügyelet (FDA) engedélyezné a próbálkozást. Hogy júliusban Musk miért állt mégis a nyilvánosság elé a merész ígérettel? Talán azért, mert – saját szavai szerint is – tehetségeket szeretne toborozni.

A Neuralink óvatosan előbb vak vagy béna embereknek segítene, és csak azután foglalkozna az ellenkező iránnyal, amikor nem az emberek agya irányít valamit, hanem a számítógép segítené az agyat. Musk ideológiája elvégre az, hogy felkészítse az elmét a mesterséges intelligencia konkurenciájára. Nincs is egyedül az efféle fantasztikus ötletekkel. Theodore Berger amerikai professzor úgy gondolja, hogy akik elveszítették az emlékezőképességüket, azokon az agyba építhető digitális memóriachipekkel lehetne segíteni.

Egyszerűbb feladatokra más cégek már előálltak egyszerűbb megoldásokkal. A Nissan autógyár tavaly az agyat és a járművet összekapcsoló fejfedőt mutatott be. Ennek segítségével a kocsi számítógépe „kitalálja”, mire készül a vezető, magyarán megrövidíthető a reakcióidő. Az amerikai Rhytm cég EEG-homlokpántja pedig alvás közben figyeli az agyhullámokat, és a megfelelő időszakokban pihentető zajokat játszik.